Bölcsőde, óvoda, bébisintér

Mostanában kicsit jobban beleláttam az angliai gyermekfelvigyázók köreibe, ugyanis elkezdtünk Emmának szeptemberi kezdéssel bölcsihelyet keresni. Annyira mások a szokások és az elvárások errefelé, hogy gondoltam ezt is megírom.

Már egy posztban említettem, hogy az angol gyes maximum 1 év, de mivel ebből csak 4 hónap fizetett rendesen és 10 hónap fizetett egyáltalán, az angol kismamáknak el kell dönteniük, hogy vagy korán bölcsibe adják a gyereket, vagy otthon maradnak és feladják a munkahelyüket. Ez nem egy egyszerű döntés, a következők miatt.

Angol állami bölcsi nincs. Csak privát, fizetős intézmények vannak, illetve nagyon jól megszervezett, regisztrált, vizsgázott és folyamatosan ellenőrzött bébiszitterek vannak. Állambácsi 3 éves kortól fizet heti 15 óra felügyeletet (oviban vagy szitternél), addig adókedvezményt biztosít, illetve a munkaadó cafeteria rendszerben adhat bölcsi-óvoda jegyeket. 5 éves korban irány az iskola, ami már ingyenes (van privát is persze).

3 éves kor alatt tehát súlyos pénzekbe kerül a kisded óvása - ez teljes munkaidőben átlagosan egy nettó jövedelem 50%át viszi el. Ez azt jelenti, hogy bizonyos kereseti szint alatt a kismamáknak rövidtávon egyszerűen anyagilag nem éri meg visszamenni dolgozni. Fontos kiemelni, hogy rövidtávon - hosszútávon ugyanis megéri, hiszen borzasztó nehéz újra elhelyezkedni többéves kihagyás mellett. Ikres kolléganőm például szinte ingyen dolgozott az első pár évben, hisz majdnem az egész fizuját odaadta a bölcsinek. Viszont értékes munkahelyét nem kockáztathatta.

A másik nagy probléma, hogy sokkal kevesebb bölcsi vagy ovi van, mint amennyi kéne. Az egyetem saját óvodáiban (és az sem kis szó hogy van ilyen) 160-as a várólista. Sokat elmond, hogy a honlapjukon megemlítik, hogy nem muszáj megvárni a jelentkezéssel a kisbaba megszületését, fiktív születési dátummal és névvel is felírják őket a listára... Az általunk 2011 márciusában megkeresett legtöbb bölcsi 2012 szeptemberére ígért nekünk helyet.

Aki nem szereti az intézményes formát, annak ott vannak a regisztrált szitterek, saját szakszervezettel. Ők általában a saját otthonukban, egyedül vagy ketten vigyáznak több kisgyerekre is. Őket ugyanaz az Ofsted nevű szerv ellenőrzi, mint a bölcsiket és ovikat. Meghatározott, hogy maximum hány gyermekre vigyázhatnak, ebből 1 lehet egy év alatti, és maximum 2 lehet két év alatti. Erkölcsi bizonyítványt kell kiváltaniuk, és vizsgázniuk kell többek között gyermekgondozásból, higiéniából, gyermek-elsősegélynyújtásból, és a nemzeti alaptanterv kisgyerekekre vonatkozó részeiből.

Merthogy ilyen is van ám - az oviknak és szittereknek bizonyos tanulási célokat kell teljesíteniük, és nem is akármilyeneket. A neten elolvasható minden intézmény és szitter ellenőrzése és annak eredménye, és ezekben amellett hogy a gyermeket biztonságban kell elhelyezni és törekedni kell arra hogy jól érezze magát, olyanokat is elvárnak, mint pl önbecsülésre való nevelés, egészséges életmódra nevelés, pozitív társadalmi hozzájárulás elősegítése, a gyermek későbbi gazdasági sikerességéhez való hozzájárulás, a kultúrák és vallások ismerete és toleranciára nevelés, a számok ismerete, stb. Nem tudnám most hirtelen felvázolni hogy pontosan hogyan kell a gyermekek gazdasági jóllétét ilyen korán biztosítani, de a többi pont nagyon megfogott. Holisztikus és hosszútávú gondolkodásra utal, az biztos.

A hatalmas kavalkádból végül fennmaradt egy bölcsi, amelyiket a cambridge-i Wolfson college hozott létre. Ők csak 7 fős várólistával rendelkeztek, ezért feliratkoztunk és elmentünk megnézni. A tapasztalatokról majd később írok, de annyit elárulok hogy nekünk tetszett :) Szóval reméljük hogy addig elfogynak az előttünk várakozók, és Emma szeptembertől bölcsis nagylány lehet.