Életében először ünnepeltük Emma szülinapját házon kívül. A Mesemúzeum szülinapi programjára esett a választás, többek között azért, mert nagyon megszerettük őket, és tudtuk, hogy tartalmasabb program lesz egy sima játszóházas őrjöngés helyett. A három, életkor szerint kiválasztható játék egyike pont egy ötévesekre tervezett, kétórás szülinapi buli. Ez sajnos azt is jelentette, hogy a kistesók kimaradtak, Kornélt sem vittük el, és a meghívott gyerekek kistesóit sem tudtuk bevállalni - és főleg azért nem, a szülők sem maradhattak ott (ezt külön kérte is a helyszín).
A múzeumi asszisztenslány végig fotózta az egészet, minden gyerekről sok jó képet csinált - az alábbi képek mindegyikét ő fotózta.
A megérkezéskor Emmától megkérdezték, mi a kedvenc meséje. Meglepetésemre a Csipkerózsikát mondta. Minden vendég cipőt váltott, leadta az ajándékát a szervezőknek, kicsit evett-ivott, majd elkezdődött a program.
Körbeültek kicsi székeken, mindenki elmondta a nevét, és hogy melyik királyságból jött. A lányok fátylas koronát kapta, a fiúk sima koronát. A királylányok és királyfik ezután pár rövid bemelegítős feladatot kaptak (p.l. "Érints meg a bal könyököddel valamit, ami zöld!").
Ezután mesenézés következett, a Csipkerózsikát nézték meg diavetítővel.
Mesenézés után beosontak a mesebarlangba (ahova mi nem mehettünk utánuk) és teljesítették a hét próbát boszorkánnyal, griffmadár-tojással, sárkánnyal kardozással.
Ezután mindenki egyesével átadta Emmának az ajándékot:
Majd az éneklés és a torta következett:
A szülinap nemhogy beváltotta, de messze meg is haladta az elvárásainkat, és úgy néz ki, a többi szülőét is, mivel sokuktól kaptam emailt arról, mennyire örültek a gyerekek, mennyi mindent meséltek. Emmának is nagy élmény volt, sajnos azoknak az ovistársaknak is lelkesen mesélte, akiket nem hívott meg...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése