Kornél eddig mindenkit Apának hívott, de végre megtanulta kimondani Emma nevét. Egyik este, altatás előtt, mindenkire mutogatott, és szokás szerint mindenkire azt mondta, hogy "Apa". És akkor megelégeltük, rámutattunk Emmára, és mondtuk, hogy "Emma". Szinte látni lehetett, ahogy leesik nála a tantusz, rámutatott ő is Emmára, és kimondta a nevét. A nagy üdvrivalgás hatására pedig még hússzor rámutatott és megnevezte Emmát, és azóta sem cserélte össze Apával. Sőt, ma reggel a nagy hétvégi családi heverészés közben rámászott Emmára, kedvesen azt mondta: "Emma", és adott neki egy puszit, és ezt vagy ötször előadta, és mindenki elolvadt :)
A másik kedvenc szó az autó ("atto"), még mindig, ez a kategória kicsit finomodott a "nínó" bevezetésével. A villamosozás közben minden.egyes.k.autóra. rámondja hogy autó. Amikor az Emmastraat-i rendőrkapitányság felé kanyarodunk, Kornél szájából ez hangzik el: "Autó, autó, autó, autó, autó, nínó, nínó, nínó, autó, autó, autó..."
Kerek és gurul, mi az? A kategorizáció fejlődésének másik zseniális példája volt, amikor egyben evett egy almát, aztán leejtette, és az alma elgurult. Kornél nézett utána, és rámutatott: "Labda". Aztán felvette, és ette tovább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése